Bátky János a British Museum könyvtárában XVII.századi angol misztikusokat kutat, majd meghívják a híres Pendragon család kastélyába...

Mikor döbbenjen rá egy férfi, hogy nem adhatja föl ifjúsága eszményeit és nem hajthatja fejét "csak úgy" a házasság jármába, ha nem a nászútján ? Szerb Antal rgénybeli utasa holdvilágos transzban szökik meg fiatal felesége mellöl, hogy kiegészítse, továbbélje azt az ifjúságot, amely visszavonhatatlanul elveszett.

1948-ban a beteg és kiábrándult író egy olyan regényvilágot alkotott, amely borzongató realitásával rabul ejti az olvasót, miközben azt gondolja, hogy Orwell jóslata hála istennek nem teljesedett be.

Saját bevallása szerint hazájának 1968-as szovjet lerohanása ébresztette fel Milan Kunderában, az utóbb Párizsba emigráló és sok éve már csak franciául alkotó világhírű cseh íróban az Európa-nosztalgiát.Ez a nosztalgia újra és újra megjelenik a Kundera-regényekben és alighanem belőle fakad Kunderának az egyik legnagyobb európai kultúrkincs, a négy évszázados múltú regény művészete iránti szenvedélyes érdeklődése is.

1930-ban jelent meg először ez a regény,amely az első világháború utáni életérzés egyik legszemléletesebb tükrözője.Hősei ahhoz az elveszett nemzedékhez taroznak, akik a vesztes ország számkivetettjei, akik új hazát keresnek.

.A sikeres írót szó nélkül elhagyja felesége.A Zahír, vagyis rögeszme szorításának, egy titokzatos idegen segítségével járja be az utat, mely során megtanulja feladni önös érdekeit, elfelejti múltját, mert csak ennek árán juthat el újra szerelméhez.

A hét fejezet négy mai szereplő kapcsolatait ábrázolja, s ezzel párhuzamosan meleg iróniával festi le az öregkorba hajó Gothe és a fiatal Bettina von Arnim különös viszonyát. Ezeken az alakokon keresztül mond mélyreható véleményt Kundera, ám a regény igazi témája, miként azt az irótól megszoktuk, máshol van.

A szerzőnek irt olvasói levélből:"Hrabal úr, higgye el, amióta olvastam a könyvét, nincs egy perc nyugtom, szüntelenül gyötör és üldöz az a kimondhatatlan szépség, törékenység, fájdalom, bölcsesség, a fenébe is, maga egy szent "