1949 decemberében Innokentyij Vologyin szovjet diplomata telefonon felhívja az amerikai nagykövetséget, s elmondja, a szovjetek hol és mikor kapják meg Amerikában az atombomba elkészítésének titkos leírását. A szovjet állambiztonsági minisztériumban rögzítik a hívást, de még nem tudják, hogy ki követte el a „bűnt”. Még azonosítani kell az „árulót”, aki maga is tisztában van lépésének halálos kockázatával, de önmagában már végleges döntésre jutott: ha saját államát, ha Sztálin rendszerét árulja el, azzal mind az emberiség, mind az orosz nép javára cselekszik. Elindul a nyomozás, és Innokentyijt végül azok az emberek juttatják börtönbe, akiket a sztálini rendszer poklának „első körében”, a saraská-ban, egy elitbörtönben tartanak fogva, ahol kiemelkedő tudósok dolgoznak a titkos hadiipar és az államvédelmi hatóságok technikájának fejlesztésén. Itt dolgozzák ki azt az akusztikai hangfelismerő módszert, amely segít Innokentyij azonosításában

Az 1840-es évek elején Párizsban, a lengyel emigráció körében megjelent egy titokzatos ember Vilnából, szektát alapított, misztikus tanokat hirdetett s azt, hogy ő az Úr. Óriási hatással volt az 1830-31-es felkelés után emigrált lengyel értelmiségiek legjobbjaira, köztük olyan költőóriásokra, mint Mickiewicz és Słowacki.

Ki volt Adolf Hitler? Honnan jött? Miből ered gyűlölete, mely lávaként árasztotta el a földet? Norman Mailer regénye narrátorán, az SS-hírszerző, Dietrichen keresztül kutatja a szörnyű titkot. Egy második világháborús történettel, a Meztelenek és holtakkal – sokak szemében a valaha volt legjobb háborús regénnyel – indult Norman Mailer nagyszabású írói pályája. Két emberöltő – káprázatos mesterművek, viharos pálya, látványos köz- és talán még látványosabb magánélet, nagy bukások és harsány sikerek – után az agg mester most visszakanyarodik a kályhához. A második világháborút kiváltó rettenet a téma újra. A regényhős pedig az az eszelős megszállott, aki az emberiségre szabadította a gonoszt. Adolf Hitler.

Tita, egy mexikói gazdag parasztcsalád lánya, egy családi hagyomány miatt nem mehet feleségül szerelméhez. A fiú tehát Tita nővérét veszi el, hogy imádottja közelében maradhasson mégis. A konyhaasztalon született és a konyhában nevelkedett Tita, a csodálatos szakácsnő, minden örömét-bánatát, szenvedélyét és vágyát belefőzi ételeibe, s aki eszik azokból, mind valami különös varázslat részesévé válik. Esquivel regényében az elfojtott szerelmi szenvedély együtt fortyog a mexikói konyha pompás ételeinek ízeivel, s a valóság és a fantázia határai észrevétlenül mosódnak egymásba a színek, ízek, illatok érzéki egyvelegében. A könyv minden fejezete egy-egy recepttel kezdődik, amely aztán szerves részévé válik a történetnek. "Minden nő múltja benne rejlik a receptjeiben. A személyes múlt éppúgy, mint a nemzet múltja" – vallja a szerző, akinek mélységes életöröme varázslatos hatással van az emberekre, akárcsak Tita bűvös ételei. Laura Esquivel, sikeres mexikói filmforgatókönyvek írója valósággal berobbant az irodalomba első regényével, s csakhamar meghódította az egész világot, ahogyan azután a regényből készült, nálunk is népszerű film is.

Olyan izgalmas, mint a Raj című thiller: Frank Schatzing mozgalmas képet fest számunkra már idegenné vált otthonunkról, a tengerekről. Szakértő precizitással és iróniával fűszerezve a történet íve az ősrobbanástól a közeljövőig feszül, magával ragad minket a víz alatti, ismeretlen univerzumba, ámulatba ejt, meghökkent és elborzaszt. Ezután más szemmel tekint majd az óceánokra!

Jerry Conant szereti Sally Mathiast - de Sally nem a felesége, Sally szereti Jerry Conantot - de Jerry másnak a férje. Számtalanszor megírt téma: szerelmi háromszög, szerelmi négyszög, válás... a könyv azonban mást mond a szerelemről; azt, hogy ez nem két ember magánügye, hogy van felelősség is, sőt, hogy a szerelem maga sem egyértelmű érzés. Jerry is, Sally is tétován bolyong abban a "morális félhomályban", amit a lelkiismerete, neveltetése ellen lázadó érzelmei borítanak rá; bolyong de nem talál kiutat, a hagyományos kötöttség nem elég erős, hogy szerelmét lehűtse, a szerelem nem elég erős, hogy e félhomályt eloszlassa. Az élet nem fekete-fehér, mint a sakktábla, nincsenek szigorú szabályai - mindössze egy biztos: minden emberi kapcsolat, férj-feleség-szerető, szülő és gyermek kapcsolata egyaránt bonyolult, s mind fájdalmat rajt - a sérült lelkiismeret elkerülhetetlen fájdalmát.

Egy király megunja a magas tábornoki gallért és azt a sok más korlátot, ami őt a közönséges halandóktól elválasztja. Forradalmat szervez maga ellen, és otthagyja ősei trónját.De milyen foglalkozást válasszon, amikor az uralkodáson kívül semmihez sem ért? Természetesen szélhámos lesz. De ehhez sincs semmi tehetsége, a szélhámosságot is csak szinleli.

Vámos Miklós emlékei, portréi, vallomásai a huszadik század harmadik harmadából. Híres, sok esetben immár klasszikussá vált írókról, művészekről, szerkesztőségekről és kiadókról, szerkesztőkről és szerkesztettekről, cenzorokról és cenzoráltakról.Mindenkinek ajánlható aki szeretne gusztust kapni, hogy még többet olvasson róluk - tőlük.

Párhuzamos történetek 1.:A néma tartomány.Párhuzamos történetek 2: Az éjszaka legmélyén, Párhuzamos történetek 3:A szabadság lélegzete.A Párhuzamos történetekkel létrejött az a mű, amely komolyan veszi és megválaszolja a realizmus felbomlásása, a századelő újító kisérletei és a nouveau roman által felvetett kérdéseket, ugyanakkor visszaadja az olvasás gyönyörét, és kiállja az összehasonlítást a tizenkilencedik századi nagyrealizmus legnagyobb műveivel.